Az amerikai futball – amelyet az Egyes�lt �llamokban egyszer�en csak futballnak (football) neveznek – egy rendk�v�l kem�ny, sokszor durv�nak l�tsz� j�t�k, amely felvonultatja a sport �sszes sz�ps�g�t: gyors fut�sok, agresszivit�s, taktikai fegyelem, nyers er�, pontos dob�sok, �tk�z�sek. Mindezek egyetlen c�lt szolg�lnak: eljuttatni a labd�t az ellenf�l c�lter�let�re (end zone).

Tal�n nincs is m�s olyan sport�g, amely akkora fizikai ig�nybev�telt k�vetelne a j�t�kosokt�l, mint a futball. El�g belegondolni abba, hogy egy-egy profi m�rk�z�sen �tlagosan 130 kil�s �ri�sok fesz�lnek egym�snak, �s igyekeznek min�l el�bb f�ldbe d�ng�lni azt, akin�l a labda van.

Az amerikai �s az eur�pai foci nem sok hasonl�s�got mutat, de term�szetesen az�rt akadnak �tfed�sek. Mindk�t sport�g gy�kerei Angli�ba ny�lnak vissza, hisz az amerikai futball tulajdonk�ppen a britek egyik kedvenc j�t�k�b�l, a r�gbib�l (rugby) sz�rmaztathat� (egy�bk�nt nagyon sokan ma is keverik a k�t v�llfajt, �s k�vetkezetesen „ler�gbizik” az USA-beli toj�slabd�z�st, amely Kanad�n kereszt�l h�d�totta meg �szak-Amerik�t).
Az Egyes�lt �llamokban a futball mellett m�g h�rom nagy n�pszer�s�gnek �rvend�, �gynevezett major sport�g van: a baseball, a kos�rlabda �s a j�gkorong (ezek mellett az�rt nagyon kedvelt az eur�pai foci is (soccer), de azt f�k�nt a gyeng�bbik nem tagjai j�tssz�k n�luk. Az 1990-es �vekben a futball fokozatosan el�re t�rt a n�pszer�s�gi list�n, �s ma m�r nyugodt sz�vvel kijelenthet�, hogy a legkedveltebb major sport�gg� v�lt.
Ebb�l a popularit�sb�l ad�dik, hogy nagyon sokf�le szinten �zik ezt a sportot, �s t�bbfajta vari�ci�ja is kialakult:

J�tssz�k b�rmilyen szinten is, a futball hatalmas t�megeket k�pes megmozgatni, �s lehet, hogy az avatatlan szem sz�m�ra els�re nagyon bonyolultnak t�nik, de itt is ugyanaz a c�l, mint b�rmely m�s sport�gban: t�bb pontot szerezni az ellenf�ln�l.

A j�t�kt�r:
Az amerikai futballt egy labdar�g� p�lya m�ret� j�t�kt�ren j�tssz�k. A p�lya hossza 120 yard (110 m�ter), sz�less�ge 53 1/3 yard (49 m�ter). A p�lya hosszanti hat�rvonal�t az eur�pai focin�l megszokott m�don oldalvonalnak (sideline), a keresztir�ny� hat�r�t pedig alapvonalnak (end line) nevezz�k.
A j�t�k a p�lya k�z�ps� 100 yardj�n zajlik, k�t v�g�n egy-egy 10 yard hossz�s�g� c�lter�let (v�gz�na vagy end zone) tal�lhat�. A j�t�kteret 5 yardonk�nt egyenes vonalak keresztezik, �s minden yardot �gynevezett hashmarks jel�l, ami a labda pontos elhelyez�s�hez sz�ks�ges. A f�lp�ly�t jelz� vonal �s az end zone hat�r�t jel�l� vonal (goal line) k�z�tti t�vols�g 10 yardonk�t sz�mozva van.
A k�t end line k�zep�n egy-egy ford�tott vill�ra eml�keztet� kapu van fel�ll�tva (r�gen a kapuk a goal line k�zep�n helyezkedtek el, de k�s�bb h�tra vitt�k �ket az alapvonalra, mert a j�t�kosok sokszor neki�tk�ztek, amikor befutottak a c�lter�letre).



A j�t�kosok:
A futballt k�t 11 f�b�l �ll� csapat j�tssza. Minden csapat h�rom egys�gb�l �ll: t�mad�k (offense), v�d�k (defense), speci�lis csapatr�sz (special team). Az egyes csapatr�szeken bel�l minden j�t�kosnak megvan a maga speci�lis feladata (link a posztokra). A j�t�k jelleg�b�l �s a rengeteg s�r�l�sb�l ad�d�an az egy�ttesek sok j�t�kost kell hogy foglalkoztassanak (az NFL-ben egy csapat j�t�koskerete 53 f�b�l �ll). A roster m�rete mellett a csapatot ir�ny�t� edz�i st�b l�tsz�ma sem csek�ly, mivel minden csapatr�sznek, �s azon bel�l az egyes poz�ci�knak a munk�j��rt is k�l�n szakember felel (pl.: offenz�v koordin�tor, defenz�v koordin�tor, quarterback edz�, linebacker edz� … stb), akik a vezet�edz� (head coach) koordin�l�sa alatt teszik a dolgukat.


A j�t�k c�lja:
A j�t�k c�lja term�szetesen a gy�zelem, amit �gy tud kiv�vni az egyik k�zd� f�l, ha t�bb pontot szerez a m�sikn�l. Pontszerz�shez a labd�t az ellenf�l v�gz�n�j�ba kell juttatni, vagy a kapuvasak k�z� kell r�gni, amelynek el�r�s�hez min�l beljebb kell nyomulni az ellenf�l ter�let�re. Az amerikai futball teh�t a ter�letszerz�s j�t�ka, ennek megfelel�en a szab�lytalans�gok�rt sem s�rga vagy piros lapokkal, hanem ter�letveszt�ssel kell b�nh�dnie a v�tkes alakulatnak (link a b�ntet�sekre).

A pontszerz�si lehet�s�gek az al�bbiak:
Touchdown (TD) (6 pt.): Akkor k�vetkezik be, ha valaki a j�t�kosok k�z�l az ellenf�l c�lter�let�re (End Zone) viszi be a labd�t, vagy az ir�ny�t� a c�lter�leten �ll� t�rs�nak dobja a labd�t, aki mindk�t l�b�val �rinti a f�ldet, az elkapott labd�val a kez�ben. TD-t el�rhet a v�d� �s a t�mad�csapat is. A v�d� labdaszerz�s ut�n k�zvetlen�l, a t�mad� pedig egy akci�sorozat v�g�n (lehet passz, vagy fut�s eredm�nye is).
Field Goal (FG) (3 pt): Ezt csak a t�mad� csapat speci�lis egys�ge (Special Team) szerezhet. Akkor ker�l r� sor, ha a t�mad� csapat h�rom k�s�rletb�l nem tesz meg 10 yardot �s negyedikre a kapura l�v�st v�lasztj�k. Akkor sikeres, ha az U alak� kapu sz�rai k�zt megy be az U keresztsz�ra f�l�tt.
Safety (2 pt.): A v�d�csapat akkor �ri el, ha a t�mad�egys�g labd�s ember�t annak saj�t c�lter�let�n szerelik. Ez r�ad�sul a t�mad�si jog �tad�s�val (Kick off) is j�r. Ez el�g� ritk�n t�rt�nik.
Extra point (2 pt): �gynevezett k�t pontos k�s�rlet (Two Point Attempt), TD ut�n van r� lehet�s�g. A k�t pont�rt �t kell vinni �jra a labd�t a g�lvonalon, a 2 yardos vonalr�l indulva, 1 k�s�rletb�l, hasonl�an a Touchdown-hoz.
Extra point (1 pt): Szint�n TD ut�n van lehet�s�g. Ez az �ltal�nos v�laszt�s. Egy 20 yardos FG k�s�rlet a kapuval szemben

A j�t�kid�:
A m�rk�z�sek n�gy, egyenk�nt 15 perces negyedb�l �llnak. A m�sodik negyed ut�n f�lid� k�vetkezik. A m�rk�z�sek term�szetesen nemcsak m�sf�l �r�ig tartanak, hisz j�t�k k�zben t�bbsz�r is meg�ll�tj�k az �r�t (pl.: t�mad�scsere, szab�lytalans�g, labd�val t�rt�n� p�lyaelhagy�s eset�n), �s nem szabad megfeledkezni az edz�k �ltal kezdem�nyezhet� id�k�r�sr�l (timeout, f�lid�nk�nt h�rom) illetve a b�r�i �t�let fel�lvizsg�lat�nak lehet�s�g�r�l (challenge, f�lid�nk�nt kett�) sem.
Ha a j�t�kid� v�g�n az eredm�ny d�ntetlen, akkor hosszabb�t�s (overtime) k�vetkezik, amelynek hossza szint�n 15 perc. Ha ez id� alatt az egyik csapat pontot szerez, akkor v�ge a m�rk�z�snek, vagyis a hirtelen hal�l szab�lya van �rv�nyben. Az alapszakaszban hosszabb�t�s ut�ni d�ntetlen eset�n is v�ge az �sszecsap�snak, r�j�tsz�s eset�n azonban �jabb overtime period k�vetkezik.

A j�t�k menete:
A m�rk�z�s mindk�t f�lideje kezd�r�g�ssal (kickoff) indul (ilyenkor mindk�t k�zd� f�l r�sz�r�l az �n. speci�lis csapatr�sz van a p�ly�n). A r�g� j�t�kos saj�t t�rfel�nek 30 yardos vonal�r�l l�vi el a f�ldre �ll�tott labd�t, igyekezve azt m�lyen az ellenf�l t�rfel�re juttatni. Ha a labda az end zone-ban esik le vagy elhagyja azt, akkor a fogad� (returner) csapat 20 yardos vonal�t�l indulhat a t�mad�s (touchback). Ha a r�g�s oldalir�nyban hagyja el a j�t�kteret miel�tt b�rki hozz��rne, akkor saj�t 40 yardos vonal�r�l t�madhat a labd�t fogad� alakulat (teh�t szinte f�lp�ly�nyi ter�letet kapnak aj�nd�kba, s�lyosan b�ntetve a r�g�st rosszul elv�gz� j�t�kos csapat�t).
Speci�lis eset az �n. onside kick, amikor kicsit r�g a kicker, hogy lehet�leg az � csapata kaparinthassa meg �jra a t�mad�s jog�t. Ez el�g kock�zatos megold�s, hisz ha m�gis az ellenf�l szerzi meg a b�rtoj�st, akkor sokkal kedvez�bb helyr�l (field position) ind�thatja az akci�j�t (2003-ban az onside kick-ek 19.5%-a volt csak sikeres!).
Ha egy j�l elv�gzett kickoff-ot k�vet�en nem lesz touchback, akkor a fogad� csapat visszahord� embere (kick returner) megpr�b�l a lehet� legtov�bb visszafutni a labd�val, �gy hozva kedvez� t�mad�si poz�ci�ba csapat�t. Miut�n szerelt�k, a speci�lis csapatok elhagyj�k a p�ly�t, �tadva hely�ket egyik oldalr�l a t�mad�, m�sik oldalr�l pedig a v�dekez� csapatnak (az is el�fordulhat, hogy a kick returner eg�szen az ellenf�l c�lter�let�ig jut, ilyenkor kickoff return touchdown t�rt�nik).
A p�ly�ra l�p� t�mad� csapatnak a c�lja a pontszerz�s (touchdown vagy field goal), amiben az ellenf�l v�dekez� alakulata term�szetesen igyekszik �ket megakad�lyozni. A t�mad�knak n�gy lehet�s�g�k (down) van legal�bb 10 yardot el�re haladni. Ha ez siker�l, akkor ism�t megkapj�k az els� k�s�rlet jog�t (first down), �s megint n�gyszer pr�b�lkozhatnak a minimum 10 yardos el�rehalad�ssal (1st&10). �gy juthatnak egyre k�zelebb az �h�tott pontszerz�shez.
Egy adott k�s�rleten bel�l alkalmazott j�t�kvari�ci�t play-nek nevezz�k. Az edz�k �ltal f�rads�gos munk�val kidolgozott, k�l�nb�z� t�mad�si illetve v�dekez�si vari�ci�kat tartalmaz� le�r�st playbooknak nevezz�k (offenz�v ill. defenz�v playbook).

A t�mad�k k�tf�le m�don haladhatnak el�re:
Fut�s (rushing play): az ir�ny�t� nem passzol, hanem valamelyik fut� kez�be adja a labd�t (handoff), �s � a f�ld�n pr�b�l meg ter�letet nyerni.
Passzol�s (passing play): ebben az esetben az ir�ny�t� r�vid (screen pass) vagy hosszabb passzal pr�b�l ter�letet nyerni (sikeres passz–completed, sikertelen passz-incomplete).

A play �gy indul, hogy a t�mad�s kezd�hely�t jel�l� vonalra (line of scrimmage) felsorakoz� t�mad� fal k�zep�n l�v� center feladja a labd�t az ir�ny�t�nak (snap), a v�g�t pedig a k�vetkez�k jelenthetik:

A t�mad� csapat �ltal v�gzett el�rehalad�st, vagyis a playek egym�sut�nj�t t�mad�s sorozatnak (drive) nevezz�k.

A m�rk�z�s sor�n term�szetesen folyamatosan v�ltj�k egym�st a k�l�nb�z� csapatr�szek, hisz mindk�t f�l t�mad, v�dekezik, �s a speci�lis csapatokra is t�bbsz�r sz�ks�g van.

T�mad�scsere a k�vetkez� esetekben t�rt�nik: